Azt remélem, hogy mindenki, aki olvassa, megérti, hogy e traktátus megírásában nem egy önigazult attitűd, hanem lelkekért való őszinte aggodalom vezérelt. Ha azt akarjuk, hogy a szentek a "világ világossága" és a "föld sója" legyenek, az ilyen és ehhez hasonló témákban világosan kell fogalmaznunk. Az alábbi bibliai igazságot kizárólag ezzel a céllal tárom az olvasó elé, és ajánlom megfontolásra. 

Függetlenül attól, hogy valaki elfogadja-e, amit a Biblia mond ebben a témában, azt el kell ismernie, hogy a Bibliában a homoszexuális viselkedés első említésétől az utolsóig, Mózes első könyvétől a Jelenésekig a homoszexualitás bűnként van megítélve. Az egyik érv, amit homoszexuálisok mentségként szoktak felhozni a viselkedésükre, hogy ők homoszexuálisnak születtek; más szóval, ez is egy természetes módja az életnek. A Biblia azonban teljesen egyértelművé teszi, hogy a homoszexuális életvitel "természetellenes" (Róma 1:26). 

Jézus azt mondta, hogy a bűn az ember szívéből származik (Mt. 15:17-20). Így tehát, mivel a homoszexualitást a Biblia bűnként ítéli meg, a homoszexuális vágyak is az ember szívéből kell, hogy eredjenek. Senki, aki kényszer alatt követ el valamit, nem vétkezik. Ha a kígyó kényszerítette volna Évát, hogy egyen a tiltott gyümölcsből, Éva nem lett volna száműzve az Éden kertjéből.

A Biblia olyan egyértelműen elítéli a homoszexualitást, hogy Isten álláspontjának kommunikálásához nincs szükség sok igeversre. Az alábbiak azok az íráshelyek, amelyek ezzel a kellemetlen témával foglalkoznak:

3Mózes 18:22: "Férfival* ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak. Utálatosság az." [* az itt használt héber szó minden hímnemű teremtményt magába foglal: fiúkat, felnőtt férfiakat, sőt, hímnemű állatokat is]

3Mózes 20:13: "Ha valaki férfival hál úgy, ahogyan asszonnyal szoktak hálni, mivel utálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak, vérük rajtuk."

5Mózes 23:18: "Ne legyen szent helyeden parázna nő Izráel leányai közül, se parázna férfi Izráel fiai közül!" A különböző termékenységi istenek tiszteletére bemutatott szertartásos nemi aktusok viszonylag megszokottak voltak az ókori világban. Ez az igevers tiltja ezt a gyakorlatot. A "megszentelődés" szó héber megfelelőjén alkalmazott szójátékkal, Izraelben a templomi prostituáltak "megszentelteknek" nevezték magukat, habár sem őbennük, sem a cselekedeteikben nem volt semmi szent. Az, hogy a testi vágyaikat megpróbálták az Isten iránti odaadás egyik formájaként beállítani, különösen visszataszító. Ezek a cselekedetek se nem tisztelték Istent, se nem nyűgözték le Őt. Utalások találhatók még ezekre a templomi prostituáltakra az 1Királyok 14:24, 15:12 és 22:47 igeversekben. A 2Királyok 23:7-ből pedig kiderül, hogy Isten népe olyan messzire eltévelygett az igaz élettől, hogy Jeruzsálemben, Isten szent temploma mellett a templomi prostituáltaknak külön házakat építettek. Amint látjuk, a hit perverziója nem csak a mi generációnk sajátja.

5Mózes 23:18 (Károli): "Ne vidd be a paráznanő bérét és az eb-bért az Úrnak, a te Istenednek házába akárminémű fogadás fejében; mert mind a kettőt útálja az Úr, a te Istened." Az "eb" kifejezést a Biblia itt és egy alkalommal az Újszövetségben (Jel 22:15) eufemizmusként használja a férfi prostituáltakra, utalva a kutyák egyik szokására (a másik végbelének szagolgatására). 

1Mózes 18-19: Sodoma, Gomora, Admá, Cebóim és Cóar bűne a szodómia volt, nem pedig a vendégszeretet hiánya, ahogy azt homoszexuális csoportok időnként állítják. Isten soha nem küldött volna tüzes és kénköves esőt egész városokra, pusztán azért, mert azok nem voltak kellően illemtudóak. Péter azt mondta, hogy az igaz Lót a sodomaiak "fajtalanságban való forgolódása" miatt szenvedett, hozzátéve, hogy a sodomabeliek "istentelen" emberek voltak, akik "gonosz cselekedeteket" követtek el (2Pét 2:6-8, Károli). A vétkük Isten angyala szerint "igen súlyossá vált" (1Móz 18:20). Ábrahám e városok lakóiról úgy beszélt, mint "a gonoszokról" (1Móz 18:23, 25, Károli). A szexuális perverzió ekkorra már olyan szinten átitatta a sodomai társadalmat, hogy fiatalok és idősek együtt kerítették be Lót házát, követelve, hogy szodomizálhassák Isten két angyalát (1Móz 19:5). 

Később Izrael történelmében Ézsaiás azon siránkozott, hogy ha Isten nem őrzött volna meg közülük egy maradékot, Izrael nemzete olyan lenne, mint Sodoma és Gomora (Ézs 1:9), sőt, népe elöljáróit a próféta úgy szólította meg, mint "Sodoma vezetőit" (Ézs 1:10). De Izrael urait ekkor már egyáltalán nem bosszantotta ez a fajta kritika. Büszkék voltak arra, ahogy élnek, bűnös viselkedésüket pedig progresszívnek és szofisztikáltnak tartották (Ézs 3:10, Károli). 

Bírák 19:16-30: Ez a történet megmutatja, hogy Mózesnek igaza volt, amikor saját népének természetét Sodomáéhoz hasonlította (5Móz 32:32). A Bírák könyvében található történetben a gibeai férfiak szodomozálni akartak egy fiatal utazó lévitát, habár végül beérték a feleségével. Az igaz idős ember, akinek a házában a fiatal lévita menedéket talált éjszakára, próbálta rávenni a város férfiait, hogy ne cselekedjenek ilyen "gonoszt", "alávaló dolognak" nevezve azt, amire készültek. Amikor a Gibeában történteknek híre ment, Izrael felháborodott népe azon a véleményen volt, hogy azok, akik ezt a bűnt elkövették, "Béliál fiai" (20:13, Károli). 

Több, mint egy évszázaddal később Isten Jeremiáson keresztül kinyilvánította, hogy számára Jeruzsálem szent városának teljes lakossága olyan, "mint Sodoma, lakói pedig, mint Gomora" (Jer 23:14). Ezékiel, aki ugyanez időtájt a babiloni fogságban prófétált, azt mondta, hogy Isten népe még felül is múlta Sodoma erkölcstelenségét (Ez 16:44-56). 


Újszövetség

Róma 1:18-28: Talán a legmeglepőbb eleme annak, ahogy Pál a homoszexualitás témáját kezeli, hogy azt tanítja: a homoszexualitás nem egyszerűen csak bűn, ami büntetést von maga után, hanem maga a büntetés már elkövetett bűnökért. Pál szerint a homoszexuális vágy Isten átka azokon, akik megismerték Isten akaratát, mégsem voltak hajlandóak megcselekedni azt. Ahogy Pál mondta, ezek az emberek bölcseknek tartották magukat, mégis "bolonddá lettek", ahogy próbálták elnyomni az igazságot istentelen viselkedésükkel kapcsolatban. Az ilyenek képesek nagyon vallásosak lenni, de a szívükben azt szolgálják, amit Isten teremtett (a testet), nem pedig magát a Teremtőt. Új teológiákkal, amik elnézőek a perverz szexuális viselkedéssel szemben, "az Isten igazságát hazugsággal cserélték fel".

Pál kertelés nélkül ítéli el mind magát a homoszexualitást, mind azokat, akik elferdítik Isten igazságát annak érdekében, hogy azt mentegetni vagy támogatni tudják (Róm 1:32). Rosszallása különösen vonatkozik azokra a vallási vezetőkre, akik azt a látszatot keltik, mintha ez az utálatosság Isten számára elfogadható lenne (vö. Ézs 5:20). A Biblia Istentől van, és szent, de mivel a Biblia ennyire világosan beszél a homoszexualitás témájában, sok vallási tanító elítéli, mondván, hogy az egy régmúlt, kifinomulatlan kultúra terméke. Az ilyen vezetőket - és az ő téves nézeteiket - nem Isten küldte.

Pál római szenteknek írt levelének ezen részében a homoszexuálisokról azt mondja, hogy viselkedésükkel "meggyalázzák egymás testét", valamint hogy "nincs mentségük". Azt is állítja, hogy magatartásuk egy balgatag, elsötétedett szív eredménye. A homoszexuális impulzusokat "gyalázatos szenvedélyeknek" nevezi, a homoszexuális életvitelt pedig "természetellenesnek", "fertelmesnek" és "illetlennek", hozzátéve, hogy "akik ilyeneket cselekszenek, méltók a halálra". A homoszexuális viselkedést azok engedik meg maguknak, jelenti ki Pál, akik "erkölcsi ítéletre képtelen gondolkodással" lettek megátkozva. Nehéz belátni, hogy tudna Istennek bármely embere ennél világosabban fogalmazni ebben a témában. 

1Korinthus 6:9-11: Pál itt a homoszexualitást az igazságtalansággal teszi egyenlővé, mondván, hogy az ilyen emberek "férfiszeplősítők" [Károli]. A szó, amit az Újfordítás "fajtalannak" fordít, egy görög szó, ami homoszexuális férfiakra utal. Pál még egy alkalommal használja ezt a szót, a Timóteusnak írt első levél alább idézett versében. Azt mondja, hogy azoknak, akik ezt teszik, nem lesz örökségük az Isten országában, másképp megfogalmazva: örökre el fognak kárhozni. Az a szó pedig, amit az Újfordítás "bujálkodóknak" fordít, szó szerint "puhákat" jelent, ami egy örömfiúkra (pederasztiában használt fiatal fiúkra) tett utalás. A pederasztia (fiúszerelem) az ókori világ jelentős részében elterjedt és társadalmilag elfogadott gyakorlat volt. 

Másodsorban Pál rámutat, hogy van irgalom azok számára, akik részesei voltak ennek az istentelen életstílusnak. A korinthusi hívők közül némelyek korábban maguk is gyakorolták a homoszexualitást, ami nem meglepő, miután a korabeli Korinthus ismert helye volt a templomi prostitúciónak. Olyannyira, hogy a "korinthusi lány" kifejezés gyakran használt eufemizmus volt a prostituáltakra. 

1Timóteus 1:10-11: Pál itt is elmondja, hogy a homoszexuálisok "férfifertőztetők" [Károli], és azt is, hogy így cselekedni "ellenkezik az egészséges tanítással". Abból tehát, amit Pál világosan leírt, kiderül, hogy bárki, aki azt tanítja, hogy a homoszexualitás elfogadható Isten szemében, az egészséges tanítással ellentétes dolgot tanít. 

Júdás 7: Júdás a homoszexuális magatartást "más [idegen] test után való járásnak" nevezi, amivel nyilvánvalóan arra utal, hogy természetellenes és istentelen dolog, ha egy férfi egy másik férfi "után jár", vagy egy nő egy másik nő "után jár". Az "idegen" szót a Biblia gyakran használja olyan dolgokkal összefüggésben, amik ellentétesek Isten akaratával. A konkrét görög szó "más" testet jelent, de néhány helyen "idegennek" van fordítva. És valóban: "más", mint Isten akarata, és attól "idegen", amikor férfiakat más férfiak, nőket pedig más nők utáni kívánságok hajtanak. Júdás azt is megjegyzi, az ilyen emberek (akárcsak Sodoma és Gomora) "paráználkodnak", és Isten bosszúját "örök tűz" formájában fogják elszenvedni. 

Zárásként: Fontos megkülönböztetni azokat, akiket Isten átadott a homoszexualitás szellemének, azoktól, akik csoportnyomás hatására, túlfűtött testi vágy vagy alkohol/kábítószer okozta gyengeség következtében vettek részt homoszexuális aktusokban. Nem lenne igazságos, ha utóbbiakat homoszexuálisokként ítélnénk el, hiszen a gyermekeinket sem neveznénk boszorkányoknak vagy varázslóknak, ha gyermeki kíváncsiságból kipróbálnának egy Ouija táblát. A gonosszal való kísérletezés vezethet gonosz életvitelhez, mégis hatalmas a különbség aközött, amikor valaki kísérletezik vele, illetve amikor valaki átadja magát ennek az életmódnak.  

Hálásak vagyunk Isten irgalmáért, ami elérhető mindazok számára, akik megvallják a bűnüket, és elfordulnak attól. Jézus szolgájának egyik kevésbé örömteli feladata rámutatni, hogy mi a bűn, annak érdekében, hogy akik a valódi Istenhez akarnak jönni, tudják, min kell változtatniuk. A homoszexualitás bűn. Ha valaki megtér belőle, megbocsátást talál Krisztusban. Ha nem tér meg, a kénkővel égő tüzes tóba fog vettetni az összes többi gonosszal együtt. Aki hisz a Biblia tanításában, egyszerűen nem hihet mást a homoszexualitásról. A Biblia nem kínál alternatívát ezen kívül. 



Írta: John D. Clark, Sr.
Eredeti szöveg: https://goingtojesus.com/gtj_tracts.html?tname=tract-070-homosexuality
Fordította: Bakó Zoltán



Megjegyzés: Ahol nincs megnevezve bibliafordítás, ott az idézetek (jellemzően) az Újfordításból származnak.