"A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá"
(Salamon szavai, Példabeszédek 9:1)


Ézsaiás próféta kijelentette, hogy Krisztus útja olyan egyszerű lesz, hogy "még a bolond sem téved el" rajta (Ézs 35:8 Károli). Nem kell tehát, hogy bárki is tudatlan legyen az igazsággal kapcsolatban. Isten ismerete ingyen adatik mindenkinek, aki szorgalmasan keresi. Annyiféle, egymásnak is ellentmondó tanítást hirdetnek Jézus nevében, hogy vannak, akik frusztráltságot tettetve felteszik a kezüket, mint akik próbálták ugyan megérteni Isten igazságát, de egyszerűen nem tudták. Isten őszinte keresésébe minimális erőfeszítést tesznek (vagy annyit sem), majd azzal mentegetik magukat, hogy lám, még azok között is micsoda zűrzavar van, akik hisznek Jézusban. 

De Isten senkinek sem parancsolta azt, hogy emberek tanításai között kutasson. Minden ember, aki őszintén keresi Istent és az Ő igazságát, megtalálja - mindenki! Ha vágysz megismerni az igazságot, akkor képes is vagy rá. Jézusban elkészült az út mindenki számára, aki éhezi az Isten ismeretét. Ha nem tudod az igazságot, az csak azért lehet, mert még nem törekedtél rá eléggé, hogy megtaláld. Van Bibliád; van időd imádkozni; és van egy meghívód Istentől. Ez minden, amire szükséged van. Az emberek által kitalált zavaros és ellentmondásos tanításoknak semmi közük a te igazságkeresésedhez. Ne azokat nézd; nézz Jézusra!

Az evangéliumnak hét alapvetése van, amiket Pál az Efezus 4:4-6-ban sorolt fel. Ezeket hívjuk az Újszövetség "hét oszlopának": egy Test, egy Szellem, egy Keresztség, egy Remény, egy Úr, egy Isten, egy Hit. Ez a hét oszlop jelenti Krisztus evangéliumának az alapját. Mindegyik könnyen megérthető. És mindegyik becses.

Pál apostolt érte az a megtiszteltetés, hogy lefektethette az alapot, amire utána a szentek építhettek, építhetnek. Ahogy ő maga írta: "Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá" (1Kor 3:10). Így hát mindenki, akit érdekel az örök élet, alaposan megfontolja ezt a hét oszlopot, hogy utána helyesen tudjon rá építeni. Az első ezek közül tehát az...

Egy Test

Az efezusi gyülekezetnek Pál azt írta: "Egy a test". E test tagjai, akár szét vannak szóródva különböző vallási felekezetek között (ahogy azt tanítják egyesek), akár mindannyian egyetlen vallási szervezethez tartoznak (ahogy állítják mások), valójában egyetlen embercsoport létezik, amelyik valóban Istené. Ahhoz pedig, hogy megállapítsuk, kik is  tartoznak bele ebbe a csoportba, azt kell csak meghatározni, hogy miként lehet oda bekerülni, vagyis - Jézus szavaival - hogyan születhet valaki újonnan. Csak akkor tudhatjuk meg, hogy kik a tagjai az "egy testnek", ha tudjuk, mikortól számít valaki újjászületettnek. A válasz a következőkben fog kiderülni.

Egy Szellem

Mózes első könyvétől kezdve a Jelenések könyvéig a szent Szellemet a legkülönbözőbb leíró titulusokkal illetik, úgymint "Isten Szelleme"  (1Móz 1:2), "az Úr Szelleme" (Ézs 11:2), "kegyelem szelleme" (Zak 12:10), "szent Szellem" (Mt 1:18; Luk 11:13), "igazság Szelleme" vagy "Vígasztaló" (Jn 14:17; 15:26), "örökkévaló Szellem" (Zsid 9:14), "fiúság [örökbefogadás] Szelleme" (Róm 8:15), "élet Szelleme" (Róm 8:2), és még sok másik, amiket túl hosszadalmas lenne most felsorolni. Ezek a megnevezések mind ugyanarra a Szellemre utalnak.

Erre világít rá az a tény is, hogy miközben egyes igeversek valamit a "szent Szellemnek" tulajdonítanak, addig más igehelyek ugyanazt a dolgot "a Szellemnek" [vagy a "Léleknek"]. A megszentelés a "szent Szellem" vagy a "Szellem" által történik (Róm 15:16 és 2Thessz 2:13). A szellemi ajándékokat a "szent Szellem" vagy a "Szellem" adja (Zsid 2:4 és 1Kor 12:4). A hívőket a "szent Szellem" vagy a "Szellem" tanítja (1Kor 2:13 és Jn 16:13). Hívők a "szent Szellem" vagy a "Szellem" által imádkoznak (Júd 20 és 1Kor 14:15). A hívőkben a "szent Szellem" vagy a "Szellem" lakozik (1Kor 6:19 és Róm 8:9). 

Jóel prófétán keresztül Isten megígérte, hogy "kiöntöm szellememet minden testre" (2:28 Károli). Amikor viszont ez a prófécia beteljesedett, a megígért szellemet "szent Szellemnek" hívják (ApCsel 2:4). Ezt Péter is megerősítette, amikor a 16. versben azt mondja: "Ez az, amiről Jóel prófétált". A szent Szellem más elnevezései is csereszabatosak. Sámuel például azt mondta Saulnak, hogy az "Úr Szelleme" fog rá leszállni (1Sám 10:6), amikor viszont ez megtörténik, azt olvassuk, hogy Sault "Isten szelleme" szállta meg (10. vers). Egy másik példa, amikor az ApCsel 5:3 szerint Anániás és felesége a "szent Szellemnek" hazudtak, a 9. versben viszont azt olvassuk, hogy az "Úr Szellemét" kísértették meg. Sem idő, sem hely nincs további példák bemutatására, de a lényeg így is teljesen világos: Egyetlen szent Szellem létezik, még ha azt számos különböző néven nevezik is. 

Egy Keresztség

Egyetlen keresztség sem ment meg senkit, kizárólag Krisztusé. Ez egy rendkívül fontos téma, hiszen mind Jézus, mind Péter azt tanította, hogy senki sem üdvözülhet keresztség (értsd: bemerítkezés) nélkül (Mk 16:16; 1Pét 3:21). A megkeresztelkedés abszolút szükségességét senki sem kérdőjelezi meg, aki ismeri a szentírást. Az egyetlen valódi kérdés az, hogy melyik keresztséget szükséges megkapnunk. Péter megválaszolta ezt a kérdést, amikor azt mondta, hogy a keresztség, ami megment minket, nem az, amelyik a szennyet mossa le a testünkről, hanem amelyik "Jézus Krisztus feltámadása által" jött el (1Pét 3:21). Barátom, Isten szemében senki sem tiszta, aki nem részesült abban a keresztségben, amelyik Jézus életének rettenetes árán lett megszerezve. A szent Szellem-keresztség nélkül senki sem fog üdvözülni. Megdöbbentő, milyen sokan állítják mégis, hogy enélkül is üdvösségük van!

Az evangélium ezen oszlopának a megértése lehet a kulcs a hit egészének a megértéséhez, hiszen Páltól tudjuk, hogy az egy Szellemben való bemerítkezés az, ami által az egy test tagjaivá válunk (1Kor 12:13). Sokan vannak, akik részesültek a szent Szellem-keresztségben, de ők szét vannak szóródva a kereszténység különböző felekezetei között, amikhez csatlakoztak. A kereszténység maga nem lehet Krisztus [egy] teste, a kereszténységhez ugyanis anélkül is lehet csatlakozni, hogy valaki részesült volna Krisztus keresztségében, amit ő azoknak ad, akik engedelmeskednek neki (ApCsel 5:32). Amikor tehát Isten gyermeke részesévé válik a kereszténységnek, valójában hitetlenekkel kerül felemás igába (lásd 2Kor 6:14). Az Atyát megszomorítja, amikor a gyermekei olyanokkal egyesülnek, akik nem engedelmeskednek a Fiának. Ezért szólítja a szent Szellem azokat, akik Istenéi, hogy tagadják meg a kereszténységnek nevezett vallást, és jöjjenek ki belőle, hogy eggyé lehessenek a mi Urunk Jézus Krisztus egy hitében.

Egy Remény

Krisztus testének "egy reménye" nem más, mint az "üdvösség reménysége" (1Thessz 5:8). Akik hitetlenek, azok "az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül" (Ef 2:12). Ezt a reményt nevezik még az "örök élet reménységének" (Tit 1:2) és az "eljövendő dicsőség" reménységének is (Kol 1:27). Az örök élet egy Isten népének szóló ígéret, amivel kapcsolatban Pál úgy fogalmazott: "Ennek a teljesülését reméli tizenkét törzsünk is, éjjel-nappal állhatatosan szolgálva Istennek" (ApCsel 26:7). 

A 20. század kezdetén egyes keresztények elkezdték azt állítani, hogy megtérésük pillanatában üdvösséget is nyertek. Kialakult az a meggyőződésük, hogy Krisztushoz fordulásukkal egy időben úgymond "üdvözültek", és habár ennek az állításnak nincs bibliai alapja, ez a tévhit széles körben elfogadottá vált. Az "üdvözülés" nem egyenlő a "megtéréssel". Az üdvösség a hívők "egy reménye"; egy olyan reménység, ami a világnak nem adatott meg. A hívők azt várják, hogy Jézus visszajön, és megmenti őket Isten haragjától. Ez a szentek biztos reménysége. Ha Jézus nem ment meg minket, akkor mi, akik hiszünk, reménytelenül kárhozatra vagyunk ítélve mindenki mással együtt. Ahogy Pál írta, "Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk" (1Kor 15:19). 

Nem, kedves hívő barátom, még nem üdvözültél, habár van reménységed, hogy ez így lesz, ha Krisztus az ő Szelleme által benned él. Van reményed az örök dicsőségre (Kol 1:27), ami olyan reménység, ami a világnak nincs. És ahogy Péter buzdított minket, "Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel" (1Pét 3:15 Károli). Bármerre járunk, alázattal valljuk meg Krisztust, szóval és tettel, hiszen "szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk". A reménységünkre rámutatva a Mester így fogalmazott: "Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek. Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül. De aki mindvégig kitart, az üdvözül" (Mt 24:11-13). 

Egy Úr

A názáreti Jézus, Isten egyszülött Fia "Úr és Krisztus". Ő a test feje, elsőszülött a halottak közül, akit az Atya felmagasztalt, "feljebb minden egeknél". Minden hatalom neki adatott mennyen és földön, és mindenekben ő az első. Jézus az "egy Úr" (ApCsel 10:36). 

Egy Isten

Az egy Isten, "aki mindeneknek felette van", az "Atya", akit Jézus szeretett, akit félt, és akinek engedelmeskedett (Zsid 5:7; Jn 6:38 és 15:10). Az Atya teremtette a Fiút, majd hatalmat adott neki, hogy ő pedig megteremtsen minden mást. Az Atya egy személy, a Fiú pedig egy másik személy. A szent Szellem nem személy, hanem maga az örök élet, amit Isten a Fiának adott, a hatalommal együtt, hogy ő is életet adjon bárkinek, akinek akar (Jn 5:26-27). Szellemben az Atya és a Fiú egyek, de mindkettejüknek saját teste van. Ennek a korszaknak a végén Jézus be fogja mutatni az Atyának azokat, akik hűségesek voltak hozzá, majd ő maga is térdre borul az Atya lábai előtt (1Kor 15:24-28).

Egy Hit

Az Újszövetségen végighúzódik a parancsolat, miszerint "küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott". Sőt, Pál azt is elmondja, hogy Krisztus "adott némelyeket apostolokul... vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus [egy] testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére" (Ef 4:11-13). 

A hitben (az "egy hitben") lenni azt jelenti, hogy megértjük e hét oszlop jelentőségét, és ezek szerint is élünk. Azt jelenti, hogy egy Úrban bízunk, Jézusban, és rajta kívül egyetlen másik Urat sem ismerünk el. Azt jelenti, hogy részévé válunk Krisztus egy testének, és megelégszünk ezzel a testtel. Azt jelenti, hogy az egy szent Szellem vezet minket, miközben egy Istent szolgálunk, az Atyát; egy keresztséget fogadunk el, és tekintünk érvényesnek, a szent Szellemben való keresztséget, amit Jézus ad; és hogy minden reményünket abba helyezzük, hogy Jézus visszajön, és megment minket.

Péter az egy hitet "drágának", míg Júdás "szentségesnek" nevezi. Mind a világot, mind az ördögöt azok győzik le, akik "a hitben szilárdak" maradnak (1Pét 5:9; 1Jn 5:4). Pál idős korában azon siránkozott, hogy egyesek, akiknek korábban ő hirdette az evangéliumot "eltévelyedtek a hittől", és "üres fecsegésre adták magukat"; ő maga viszont kitartott, és erről így írt Timóteusnak: "Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam" (2Tim 4:7). Ez az egy hit az az evangélium, amit az egész világon hirdetni fognak, mielőtt Jézus visszajönne (Mt 24:14). Keresztények már körbejárták a világot a különböző tanításaikkal, de az igaz evangélium, ami az apostolok ideje óta el lett fojtva, még nem hirdettetett olyan léptékben, ahogy azt Jézus megjövendölte. 

Annak, hogy mit hiszünk Istenről, örökre kiható következményei vannak, így az egészséges tanítás alapvető fontosságú a szellemi jólétünk szempontjából. Pál arra intett minket, hogy vizsgáljuk meg magunkat, vajon a hitben vagyunk-e (2Kor 13:5 Károli), és aki valóban bölcs, folyamatosan ezt teszi; az igazán nehéz kérdéseket is felteszi magának, úgymint: "Miért hiszem Istenről azt, amit hiszek?", illetve "Honnan tudhatom, hogy amit hiszek, az az igazság?". 

Hadd kérjelek meg most én is, hogy vizsgáld meg magad, vajon a hitben (az "egy hitben") vagy-e! Ha megkaptad a szent Szellem egy keresztségét, és érted, hogy "egy Szellem által mindnyájan egy testté kereszteltettünk"; és ha vallod, hogy ez az ajándék a mi [egy] Urunk, Jézus Krisztus vére által lett megszerezve, akit az [egy] Isten, az Atya küldött el, hogy engesztelő áldozat legyen a bűneinkért, akkor az örök élet [egy] reménysége a tiéd, és az [egy] hitben vagy. Ez az az egy hit, annak szentségével és egyszerűségével, aminek helyreállításáért a John pásztor házában összegyülekező szentek fáradoznak, Isten gyermekeinek a javára szerte a világon. Ha te is osztod ezt a hitet, tudasd velünk, csatlakozz hozzánk a munkánkban, hogy ismertté tegyük Jézus Krisztus evangéliumának igazságát. 

Írta: George C. Clark, Sr. és John D. Clark, Sr.
Eredeti szöveg: https://goingtojesus.com/gtj_tracts.html?tname=tract-038-pillars
Fordította: Bakó Zoltán