"Én pedig azt mondom, hogy te Péter vagy. Erre a sziklára fogom felépíteni az eklézsiámat, és a halál erői sem lesznek képesek azt legyőzni"
Máté 16:18 (Egyszerű fordítás)
Mi az "egyház" szó jelentése?
Az "egyház" [angolul: church] a görög kuriakon szóból származik, amely szót sem Jézus nem használta soha, sem az ő apostolai. A kuriakon szó szerinti jelentése: "egy úr háza". Olyan, emberi kezek által emelt épületre utal, ami valamilyen istenség imádatára lett odaszentelve. És mivel az "egyház" szó bármilyen istentiszteleti helyet jelenthet, gyakorlatilag az iszlám mecsetek, a zsidók vagy buddhisták által használt templomok és természetesen a keresztények által istentiszteletre használt épületek is "egyháznak" minősülnek.
A keresztény vallás kialakulásának egy korai szakaszában a Jézus által használt szót Isten kihívott népére (ekklesia) valaki lecserélte arra az ógörög szóra, amit isteneknek odaszánt épületekre használtak (kuriakon). A tévedés népszerűvé vált, és habár Jézus és apostolai soha nem használták az "egyház" szót, a kereszténység rendelkezett elegendő katonai erővel, hogy a változást kikényszerítse. Így vált az "egyház" szó használata irányadóvá. Az egyet nem értő hangokat brutálisan elhallgattatták. 1604-ben, amikor I. Jakab angol király elrendelte egy új bibliafordítás elkészítését, fordítóinak megparancsolta, hogy az ekklesia szót "egyháznak" fordítsák, mindazok akarata ellenére, akik helyesen akarták azt lefordítani. Ha a király nem adta volna parancsba, lehet, hogy az "egyház" [church] szó sehol nem jelent volna meg a King James Bibliában, amivel Jakab király nagy hatalmú egyházi vezetők támogatását veszítette volna el.
William Tyndale-t egyházi méltóságok gyilkolták meg, amiért lefordította a Bibliát angol nyelvre. A keresztény vezetők feléje táplált gyűlöletének egyik oka az volt, hogy bibliafordításában nem volt hajlandó használni az "egyház" szót. Habár a görög ekklesia száznál is több helyen megtalálható az Újszövetségben, Tyndale egyetlen alkalommal sem fordította azt "egyháznak". Tudta, hogy az egyház nem az, amit az ekklesia szó jelent. Az "egyház" egy pogány kifejezés volt, aminek semmi köze Isten kegyelméhez; keresztény egyházi vezetők nyomására került bele a Szentírásba.
Eklézsia
Az "ekklesia", a szó, amit az Újszövetség használ a hívők közösségére, azt jelenti, "kihívottak", illetve "összesereglés", "összegyülekezés", más szóval: "gyülekezet". Azokra az emberekre utal, akiket Isten kihívott a sötétségből a világosságra. Tökéletesen írja le az Úr népét, akiket Isten mindenféle népből és nemzetből kihívott az Ő drága Fiának, Jézusnak a királyságába. Isten jó előre beszélt ezekről a kihívottakról, amikor Hóseáson keresztül azt mondta (1:10, Károli): "És lészen, hogy a hol az mondatott nékik: Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai!"
A földön Isten kizárólag az Ő eklézsiájának szívében lakozik. A Mindenható gúnnyal beszélt még a gondolatáról is annak, hogy emberek képesek lennének számára házat építeni a földön. Kijelentette: "A menny az én trónusom, a föld pedig lábam zsámolya. Milyen házat akartok építeni nekem?" (Ézs 66:1). Ez az az egyszerű és drága igazság, amelyet, miután az ifjú István megvallott, Izrael felbőszült vezetői halálra kövezték őt. És a kevélyeket mind a mai napig felbosszantja, ha azt mondják nekik, hogy a templomok nem szent épületek, az "egyháznak" pedig semmi köze Jézushoz. Ezen a bolygón nincsenek szent épületek, mert ahogy István mondta halála előtt, Isten "nem kézzel csinált templomokban lakik" (ApCsel 7:48).
Isten temploma
Bárki, aki megkapta Isten Szellemét, Isten lakhelyévé vált. "Vagy nem tudjátok", kérdezte Pál, "hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő szent Szellem temploma?" (1Kor 6:19). Amikor megkapjuk a Szellemet, mind az Atya, mind a Fiú lakozást vesz a szívünkben (Jn. 14:23), és Istennek ez a szent Szellem általi jelenléte az, amitől valaki szentté válik.
Igen, vannak a földön szent helyek, de ezek a helyek valójában emberek; azok, akiknek teste megszentelődött azáltal, hogy Isten Szelleme beléjük költözött. Jézus a szenteket - szeretetben és hitben egyesülve - élő templommá formálja. Az ő testük lesz az a hely (az egyetlen hely a földön!), ahol a Teremtő számára elfogadható istentiszteletet lehet bemutatni. Isten egyedül ezektől az emberektől fogadja el a dicséret, a szeretet és az alázat áldozatait. Péter azt írta, "ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel szellemi házzá, szent papsággá, hogy szellemi áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által" (1Pt 2:5).
Hát nem akarsz részese lenni ennek? Lehetsz! Az egyetlen dolog, amit Isten megkövetel: engedelmes hit Jézusban. Te is válhatsz szent hellyé a földön, ahol Isten lakozik az Ő Szelleme által.
Mi a helyes elnevezése Isten népének?
Isten szentjeinek gyülekezete nem rendelkezik névvel. Ők a szentek gyülekezete, és kész. Azt persze látjuk, hogy az Újszövetség szerzői időnként hasznosnak ítélték, amikor az Úr gyülekezetéről beszéltek, hogy olyan leíró címeket használjanak, mint Sion hegye (Zsid 12:22), Isten épülete (1Kor 3:9), Isten háza népe (Ef 2:19), Isten eklézsiája (ApCsel 20:28), Krisztus teste (1Kor 10:16), Isten családja (Ef 3:15), és így tovább.
Szükségtelen azonban, hogy az Isten népe számára megfelelő elnevezés keresése túl sok figyelmünket feleméssze. Ennél sokkal fontosabb, hogy megbizonyosodjunk róla: mi magunk is odatartozunk.
Hogyan válhatunk Isten gyermekévé?
A prófétálás Szelleme által indítva a zsoltáros kijelentette: "És ezt mondják a Sion felől: Mind ez, mind amaz ott született, és ő, a Felséges, erősíti azt. Az Úr beírván, feljegyzi a népet: ez ott született!" (Zsolt 87:5-6). Ebből láthatjuk, hogy Isten családjába bele kell születni, ez ugyanis egy család, nem pedig egy szervezet. Az ószövetségben természetes születés által kerülhetett be valaki Isten népébe, az újszövetségben ugyanez szellemi születés által történik. Ezért mondta azt Jézus Nikodémusnak: "Szükség néktek újonnan születnetek" (Jn 3:3-7). Az alábbi három versben Pál felfedi a titkot azzal kapcsolatban, mi az Isten által választott út, ahogy emberek az Ő családjának tagjaivá válhatnak:
1 Korinthus 12:13: "Hiszen egy Szellem által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk"
Galata 3:27: "Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra."
Róma 6:3: "Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk?"
Ez a három íráshely világosan kimondja, hogy Isten családjának tagjává keresztség (bemerítkezés) által válhatunk. Az egyetlen kérdés, hogy vajon mely' keresztség által? Vízzel való keresztség, vagy Jézus keresztsége által, ami szent Szellemmel történik? A kérdésre egyértelmű választ kapunk az 1 Korinthusban található versből: "egy Szellem által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk".
Akármennyire is vallásos valaki, ha az illető még nem kapta meg Jézus keresztségét, akkor még nem született újra, így még nem is tagja Isten családjának. Ahogy Pál írta, "akiben nincs a Krisztus Szelleme, az nem az övé" (Róm 8:9). Csak azok tartoznak Istenhez, akik már megkereszteltettek szent Szellemmel; senki más nem tartozik Isten gyermekei közé, habár az ajtó továbbra is nyitva áll mindenki számára, "aki akarja".
Isten családjából sem üdvözül mindenki!
Azok közül, akik bekerülnek Isten családjába, lesznek, akik később hűtlennek bizonyulnak Krisztushoz. Így Krisztus teste - annak teljességében - nem tökéletes. Ahogy az apostolok idején sem volt az. Anániás és felesége, Szafira például sok minden voltak, de Isten példás gyermekei biztosan nem. Isten családjában tehát már a kezdetektől fogva voltak bölcs és bolond szentek. Jézus azonban megígérte, hogy még a visszajövetele előtt meg fogja tisztítani Isten családját a méltatlan tagoktól (Mt. 13:36-43); ezért vigyáznunk kell, és imádkoznunk, mert Isten nem személyválogató.
A magvetőről szóló példázatában Jézus beszélt annak a veszélyéről, hogy valaki gyümölcstelenné válhat "e világ gondja" és a "gazdagság csábítása" miatt. Mily' sokakat látunk ebben az állapotban! Jézus Isten engedelmes gyermekeiről is beszélt, mondván: ők azok, akik értik az igét, és gyümölcsöt teremnek. Hála Istennek ezekért a drága, hűséges szentekért, még ha oly' kevesen vannak is! Vigyázz a lelkedre, barátom. Most még abban a korszakban vagyunk, amikor Krisztus testében ott vannak mind a bölcs, mind a bolond hívők. De, hála legyen Istennek, már közeledik a vég.
Testvérem - te, aki Isten Szellemétől születtél -, a te ruhád még folt nélkül való? Azok közé tartozol, "akik nem szennyezték be a ruhájukat"? Vagy olyan vagy, mint azok a hívők, akiknek Jakab azt írta, "ruháitokat megrágta a moly"? Add meg a válaszod Istennek, és írj nekünk, ha ez az üzenet áldást jelentett számodra.
Írta: George C. Clark és John D. Clark, Sr.
Forrás: https://goingtojesus.com/gtj_tracts.html?tname=tract-014-thechurch
Fordította: Bakó Zoltán
