"A Krisztus vére (...) mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek"
Zsidók 9:14


A testnek élete a vérben van (3 Mózes 17:11). Amikor a vér megszűnik áramlani a testben, a halál bizonyosan bekövetkezik. Így, mivel a Krisztus testének élete a szent Szellemben van (Jn 6:63; Róm 8:10), a Szellemre úgy is szokás hivatkozni, mint Krisztus vérére. Ahol pedig a Szellem megszűnik áramlani, ott a szellemi halál az, ami bizonyosan bekövetkezik.

A törvény legborzasztóbb büntetése a legsúlyosabb törvényszegések ellen volt fenntartva, ezek közé tartozott a vér fogyasztása - legyen szó akármilyen vérről (3 Mózes 17:10). Ennek ellenére a János 6-ban Jézus azt mondta az őt követő sokaságnak, hogy ha nem isszák az ő vérét, nincs reményük az örök életre. Ez a kijelentés mindenkit összezavart, aki csak hallotta, aminek következtében "tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé" (János 6:66). Annak ellenére tették ezt, hogy Jézus próbálta nekik elmagyarázni: ő a Szellemről beszélt. "Azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek, szellem és élet" - mondta Jézus (Jn 6:63).

A Zsidók 9:22 azt tanítja nekünk, hogy "vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat". Szükséges volt tehát, hogy Jézus meghaljon, hogy az ő természetes vére kiontassék, hogy azután az ő élete - a szellemi vér, amiből innunk kell - megadathasson nekünk. Miután ivott a szent Szellemből, Péter már új teremtésként mondta el első prédikációját, amelyben így fogalmazott: Isten "kitöltötte ezt, amint látjátok is, halljátok is" (ApCsel 2:33). Amennyire bizonyos, hogy Jézus természetes vére kiontatott a golgotai kereszten, ugyanúgy az ő szellemi vére is kiáradt pünkösd napján. 

Krisztus igaz vére ma is árad, és tisztít meg lelkeket a bűntől. Jézus természetes vére, akármilyen drága is volt, soha nem érintett meg egyetlen lelket sem. Jézus egy volt közülünk, minden tekintetben, kivéve a bűnt; így a vér is, ami az ereiben folyt, természetes vér volt. Ha Jézus természetes vére mosná el a bűnöket, akkor csak azok tisztulhattak volna meg a bűntől, akik éppen abban az időben éltek; mi ugyanis már nem férhetünk hozzá az ő fizikai véréhez. Azokra a római katonákra, akik keresztre feszítették az Urat, minden bizonnyal fröccsent Jézus természetes véréből a keresztre feszítés során, mégsem hiszi senki, hogy a katonák ettől megszentelődtek volna. Valószínűleg hazamentek, és lemosták magukról, amit jól is tettek. Az a vér nem új teremtéssé tette őket, csak piszkossá. A szellemi megtisztuláshoz a felső szobában kellett volna lenniük pünkösd reggelén, várva Krisztus igaz vérének megérkezésére a mennyből. Az a vér, ami Jézus természetes testéből származott, soha senkit nem tisztított meg a bűntől. Erre csak az a vér képes, ami az ő megdicsőült testéből árad. 

A SZELLEM ÉS A VÉR

(1)
Krisztus vére az, ami megigazított, megszentelt, és megmosott minket a bűneinkből (Róm 5:9; Zsid 10:29; Jel 1:5). Ugyanakkor a megigazulásunk, megszentelődésünk és bűneinkből való megmosatásunk Isten Szelleme által történt (1Kor 6:11). Nyilvánvaló, hogy a megigazulásunk, megszentelődésünk és bűnből való megmosatásunk nem kétszer történt meg: egyszer a vér, egyszer pedig a Szellem által. 

(2)
Pál azt tanította, hogy a halottak közül való feltámadás Isten Szelleme által valósul meg (Róm 1:4; 8:11), a Zsidók 13:20 szerint viszont a feltámadás "az örök szövetség vére által" történik. 

(3)
Tudjuk, hogy minden, amit vérben mosnak meg, vörös lesz; ám a szentek a Jelenések 7:14-ben "megmosták ruhájukat, és MEGFEHÉRÍTETTÉK a Bárány vérében."

(4)
Ez az a vér, amely által közel kerülünk Istenhez (Ef 2:13), ám öt verssel később Pál már úgy fogalmazza meg ugyanezt, hogy "egy Szellemben", vagyis egy Szellem által van "szabad utunk" az Atyához.

Sokan, mivel nem ismerik ezt az igazságot Krisztus véréről, azt hiszik, hogy Krisztus vére már azelőtt lemosta a bűneiket, mielőtt megkapták volna a Szellemet, vagyis megkereszteltettek volna szent Szellemmel. Azonban senki nem tisztul meg a bűneiből azelőtt, hogy megkapná a Szellemet, a Szellem ugyanis maga a vér, ami lemossa a bűnt. Pál bűnei például akkor mosattak le, amikor megkapta a szent Szellemet (ApCsel 9:17-18; 22:12-16). Ő is, akár csak a tanítványok pünkösd napján, akkor kapott megbocsátást, akkor tisztult meg a bűneiből, és akkor igazult meg Isten előtt, amikor megkapta a szent Szellemet, Krisztus igaz vérét. 



Szerző: John D. Clark, Sr.
Forrás: https://goingtojesus.com/gtj_tracts.html?tname=tract-095-bloodofchrist
Fordította: Bakó Zoltán