"Mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé."
"Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek."
Római levél 14:10, 12

Van egy gondolat, ami kiváltképpen kiemelkedik a Szentírásból; ez pedig az, hogy Isten "rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött" (ApCsel 17:31). Te is ott leszel, Olvasóm. Minden férfi, minden nő, minden fiú és minden lány ott lesz. Igen, mindenki ott lesz. Senki sem fogja megúszni ezt a találkozást Istennel. Ahogy az óra ketyeg, úgy kerül minden másodperccel közelebb és közelebb a nap, az óra, a pillanat, amikor meg fogunk állni Isten előtt. Ennek ellenére ezrek, sőt, milliók haladnak sebesen, csöndben, de biztosan az örökkévalóság felé úgy, hogy nincsenek felkészülve az Istennel való találkozásra. Ó, bűnös barátom, a lábad az élet futóhomokján áll. Holnap a lábnyomod talán még látszani fog, de te már nem leszel itt, mert eltűntél az örökkévalóságba. Nézd, a kezeid s a lábaid milyen serényen dolgoznak! Már a jövőt tervezgeted, igaz? De melyik jövőt? Azt, amelyiknek holnap vége lesz? Vagy azt, amelyik épségben és biztonságban elvezet Krisztus ítélőszéke elé?

Igen, ma még itt vagy, élsz, járkálsz fel s alá. Holnap már ott leszel, szemeid lehunyva, kezeid hidegek és merevek. Elmentél. Elmentél, és várod a találkozásod Istennel. Mások, akikre jól emlékszel, szintén itt voltak, ugyanolyan elfoglaltak voltak, mint te, de már nincsenek itt – eltűntek az örökkévalóságba. Barátaid, hozzátartozóid, akik egykor olyan sokat jelentettek neked, már nincsenek itt. És ami a legrosszabb, hogy sokan közülük, akiket szerettél, úgy mentek tovább, hogy nem készültek fel az Istennel való találkozásukra. Annak a szerettednek az arca még mindig előtted lebeg, de ő már nincs itt. Elment. Belépett az örökkévalóságba, és várja az Ítéletét.

Az időd közeleg, Olvasóm. Gyorsan öregszel. Felteszed-e magadnak a kérdést: "Készen állok találkozni Istennel, és megkapni az ítéletemet?" Az Úr szól hozzád ebben a pillanatban. Figyelj rá! Ne utasítsd el. Lehet, hogy soha többé nem fog hozzád így szólni. Szedd össze magad, és nézz szembe a ténnyel, hogy az örökkévalóságot valahol tölteni fogod. És hol lesz az? Mindazokra, akik elutasítják Isten tervét az üdvösségre, a pokol vár. Olvasóm, hol lesz a te lakhelyed az elkövetkezendő világban? Erről itt kell döntened. Ma van rá lehetőséged. Holnap már késő lesz. A halál után egy másodperccel már túl késő.

Talán emlékszel a gazdag ember és Lázár történetére. Amikor Lázár meghalt, "felvitték az angyalok Ábrahám kebelére". Micsoda áldás és mily' kimondhatatlan diadal! "Meghalt a gazdag is", olvashatjuk, "és eltemették. Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt. Ekkor felkiáltott: Atyám, Ábrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét mártsa vízbe, és hűsítse meg a nyelvemet, mert igen gyötrődöm e lángban. De Ábrahám így válaszolt: Fiam, jusson eszedbe, hogy te megkaptad javaidat életedben, éppen úgy, mint Lázár a rosszat. Ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék is tátong, hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki. Ő pedig így szólt: Akkor arra kérlek, atyám, hogy küldd el őt apám házához; mert van öt testvérem, beszéljen a lelkükre, nehogy ők is ide kerüljenek, a gyötrelem helyére. Ábrahám így válaszolt: Van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! De az erre ezt mondta: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. Ábrahám ezt felelte: Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül."

Mi a helyzet veled, Olvasóm? Te melyik irányba haladsz? Milyen döntést hoztál? Tudni fogom, ha erre a kérdésre válaszolsz: Újonnan születtél már? Tudod úgy igazán, hogy Isten gyermeke vagy? Lehet, hogy ugyanúgy, mint sokan mások, nem tudod, mit jelent pontosan "újonnan születni". Akkor válaszolj erre: Megtértél, és bocsánatot nyertél már a bűneidre? Ott lakozik Isten békessége a szívedben? Megkaptad Isten bizonyságtételét, hogy valóban megtértél (ApCsel 2:4; Róma 8:15-16; 1Kor 14:21-22)? Emlékezz, "a Szellem (…) bizonyságot tesz róla" (1Jn 5:6). Ha nincs meg nálad a Szellem bizonyságtétele, hadd próbáljalak meggyőzni, hogy engedelmeskedj Isten szavának, mielőtt túl késő lenne. Kérlek, ne menj tovább úgy, hogy nem vagy felkészülve az Istennel való találkozásodra.

Isten Fia meghalt érted. Igen, kedves; érted volt, hogy azok, akiket szeretett, megvetették; érted volt, hogy egy római ostorral brutálisan megkorbácsolták; érted volt, hogy drága homlokát töviskoszorú ölelte körbe; érted a katona lándzsája vért fakasztott drága oldalából; érted kiáltotta kínjában és diadalmasan: "Elvégeztetett!". És őmiatta a Föld legrettegettebb órája számodra örömteli diadallá változhat.

Pál figyelmeztette a szenteket, hogy "mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett" (2Kor 5:10). A száműzetésben lévő János apostol, miközben Patmosz szigetén volt a Szellemben, félelmetes látomást kapott Isten utolsó Ítéletéről: "Láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt… És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint."

Olvasóm, mi is ott voltunk mindketten. János is ott volt. Mindenki ott volt. Senki sem hiányzott. Úgy van, ahogy Máté megírta: "Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: ’Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot’… Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: ’Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre’… És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.”

Te melyik oldalán leszel Jézusnak? A jobb vagy a bal kezénél? Most van az idő, hogy eldöntsd. Miután eltávoztál "földi sátorodból", örökre túl késő lesz megváltoztatni a döntésed. Egyetlen pillanat az örökkévalóság csöndjében, és mindörökre eldől, hol lesz az örök lakóhelyed. Barátom, Jézusnak a világmindenség bírájának eljövetele közeleg. Nem akarsz hozzá fordulni, mielőtt túl késő lenne? Nem akarod most megnyitni előtte a szíved, elfordulni a bűneidtől, és kérni tőle a megbocsátást? Ha bizalommal és önmagad átadásával Jézus követésére szegődsz, ő áldott szellemének bizonyosságát fogja adni neked. Ámen.



Írta: George C. Clark, Sr.
Forrás: https://goingtojesus.com/gtj_tracts.html?tname=tract-005-dreadedhour
Fordította: Bakó Zoltán